Van haszna a téli/nyári időszámításnak?

 

Energiatakarékossági okokból vezették be a múlt században. Az akkori nézetek szerint spóroltak vele, de ma már talán ez nem így van...

A legújabb számítások és felmérések kimutatták, hogy az energiafelhasználási szokások átalakulása miatt már nem lehet ezzel a módszerrel energiát megtakarítani. Amerikai kutatók három éven át mérték hét millió háztartás áramfogyasztását, az energiafogyasztás azonban nem csökkent az átállítás után sem.

Ennek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az óraátállítás nem jelent áram megtakarítást.
Főleg a légkondicionálók és a tévénézési szokások rontják az átlagot - jöttek rá a kutatók.
Ennek ellenére 2008-ban még srófoljuk az óramutatót: Október 25-én, szombatról vasárnapra virradó éjszaka lesz az óraigazítás, ekkor kezdődik a téli időszámítás!

A megtakarítás legnagyobb része egyébként abból fakadt, hogy a közvilágítást elég volt egy órával később bekapcsolni.
Ma azonban ez a rendszer sokkal rugalmasabb, és a lámpák ki-bekapcsolását a sötétedéshez lehet közvetlenül hozzárendelni, így ez sem indokolná az óraátállítást.
Az éjszaka hossza pedig független attól, hogy az óra éppen mit mutat.

AZ ÓRAÁTÁLLÍTÁS TÖRTÉNETE:
> Energiatakarékossági okok miatt vezették be az alternatív időszámítást, elsőként az USA-ban, 1916-ban. Az akkoriak számításai szerint ezzel 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energiát lehet megtakarítani az országban.

> Egy, a kilencvenes évek végén készített magyar felmérés szerint a kétféle időszámítás segítségével egy nagyobb város egész évi villamos-energiájának megfelelő, azaz csaknem 200 gigawatt áramot takaríthat meg Magyarország.

> A kiegyensúlyozottabb „lakosság ébrenlét” - „nappali világosság” miatt az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcán sötétben, ezért a bűncselekmények száma is csökkenhet.

> A jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma.

> A nyári időszámítás megvalósításának módját az a csillagászattal összefüggő jelenség adja, hogy a

> Föld északi féltekéjén a napéjegyenlőség kezdetétől (március 21.), a végéig (szeptember 23.), hosszabbak a nappalok, és rövidebben az éjszakák, mint télen.

> A '70-es években az energiaínség sok mindenre rákényszerítette a fogyasztói társadalmakat, többek között arra is, hogy a villamos energiával is takarékoskodjanak.

> Az európai országok közül elsőként Franciaország, az 1973-as olajválság után, 1976-ban vezette be az energiatakarékossági célú nyári/téli időszámítást…

> Románia 1979-ben, Magyarország 1980-ban vezette be a kettős időszámítást.