A sváb kitelepítésekről az m1-en

 

Csatorna: m1
Műsor: Sírjaink hol domborulnak
Dátum: 2009 febr. 24, kedd
Kezdés: 16:00 (CET +1)
Ismétlés: m2, febr. 25, 15:30

Kitelepített svábok

A magyar történelem egyik legsötétebb foltja a második világháborút követő malenkij robot. Elsők között a hazai németek tízezreit hurcolták el kényszermunkára a Szovjetunióba, fosztották meg hazájuktól és becsületüktől. E szégyenletes időszakról látható összeállítás a Sírjaik hol domborulnak? című műsorban.

malenkij robot
A Magyar Televízió Sírjaik hol domborulnak? című dokumentum műsorának keddi adását a Szovjetunióba szállított német nemzetiségűek szenvedésének szenteli. A történet közvetlenül a második világháború befejezése után kezdődött. Alig hallgattak el a fegyverek Magyarországon, a megszálló szovjet hatóságok - a jóvátétel részeként - erőszakkal szállítottak magyar állampolgárokat a Szovjetunióba. A malenkij robot néven elhíresült akciót a Vörös Hadsereg 1944. december 22-én kiadott 0060 számú parancsa alapján kezdték el az év végén. Először a német nemzetiségű magyar állampolgárok kerültek be a transzportokba, később a szovjetetek béketárgyalási pozícióinak erősödésével válogatás nélkül fogdosták össze az embereket. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány tehetetlenül nézte több tízezer ember elhurcolását.

agyonhallgatott kor
„A parancs kiadásával egy időben, karhatalmi segítséggel kezdték elindítani a transzportokat – emlékezik az agyonhallgatott korra Kalász Márton író, aki gyermekként élte át az eseményeket. Két hónap alatt 35 ezer német anyanyelvű polgárt hurcoltak el, akiknek jelentős része soha nem jött vissza. A malenkij robot egyben a német kitelepítések nyitánya volt, később még 250 ezer német anyanyelvű magyar állampolgárt hurcoltak el az országból.”

a kollektív bűnösség jelszava
A dokumentumfilm a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Rátkán és a Pest megyei Kismaroson történteken keresztül idézi fel a nehéz időket. Rátkán 280 ember sorsáról mesél Birk József falukutató, a Kismarosról származó 60 német lakos kálváriáját pedig a filmben is nyilatkozó Varga Orsolya egyetemista interjúkötetéből ismerhetjük meg.
A képlet szinte ugyanaz: a kollektív bűnösség jelszavával gyűjtik össze a 15-50 év közötti embereket. Vannak, akik ellenségeiknek köszönhetik elhurcolásukat, és vannak, akiknek a vagyonára vetett szemet valaki. Rátkán a lakosokat népszámlálásra hívták az iskolába, majd szovjet alakulatok vették körül az épületet, ahonnan marhavagonban szállították el az embereket a donyeci bányavidékre.

még ma is tabu
A visszatérők nehezen tudták feldolgozni a történteket, a trauma emléke generációról generációra szállt. Sok családban még ma is tabunak számít e kor, amiről 60 év elteltével sem szívesen nyilatkoztak a túlélők.